3 tipp, hogy mit nézz meg a tápok címkéjén, hogy ne dőlj be a marketingnek!

Ahogy már nagyon sokszor említettem, nem vagyok nagy táp párti. Ennek sok ok közül az egyike, hogy a tápkészítés szabályozása nem működik túl jól. Erről a végtelenségig lehetne beszélni, de most közelítsük meg a mostani cikk szempontjából.

Az állateledeleknek tartalmaznia kell bizonyos mennyiségű fehérjét, de a szabályozás nem garantálja, hogy a fehérjeforrást, az azt fogyasztó állat meg tudja emészteni vagy felhasználni. Mint, ahogy azt sem, hogy milyen fehérjéből kell ennek a bizonyos százaléknak meglennie.

A prémium márkáknak álcázott olcsó állateledel nem csak pénzkidobás, az alacsony minőségű táp káros hatással van a kutyák egészségére, számos egészségügyi problémát okozva. Ezek közül, hogy csak egyet említsek, igen gyakori hasnyálmirigy gyulladás.

1.     Tipp

A fehérje messze a legdrágább összetevő a tápokban, ezért természetesen ezen is lehet a legtöbbet megspórolni.

Az állateledel-gyártó cégek tudják, hogy az egyik dolog, amit az állateledeleknél figyelembe veszünk, a fehérje, se túl kevés, se túl magas ne legyen. Manapság igen divatos marketing fogások „a minimum 80% hústartalom” kifejezés és társai nem feltétlen a valóságot fedik- erre mindjárt kitérek.

Más kérdés még, hogy honnan tudná megmondani a Gazdi, hogy ebből a fehérjéből mennyi származik jó minőségű állati forrásból, és mennyi származik olcsó növényiből vagy olcsó állati forrásból?

Valószínűleg Te is tudod, hogy az összetevők felsorolása csökkenő sorrendben van. Így ezzel visszaélve, ha megnézed az összetevőket a címkén, tömeg szerint a legnagyobbtól a legkisebbig vannak felsorolva – tehát ami a legnagyobb mértékben hozzájárul az eledel súlyához, az lesz az első a címkén. De ennek van egy trükkje.

Az összetevő tömegét akkor mérik, amikor az hozzáadják – nem a végtermékben. És ez a különbség a húsok és a különféle hozzáadott gabonák, különféle egyéb összetevők között. A húsok vizet tartalmaznak, ami nehéz, egyetlen összetevőt sem befolyásol jobban a víz tömege, mint a fehérjét. 

Egy példa:

Csirkehús (900 g hús= 90% hústartalom), kukorica,  kukoricaliszt, rizs (min. 8%), zsírok,  szárított cukorrépapép (min. 2,5%), cikória pép (frukto-oligoszacharidok FOS), növényi olaj (Omega6 forrás)lenmag(Omega3 és Omega 6 forrás), csirke fehérjekivonat, mikrokapszulázott halolaj (Omega6, EPA + DHA ),kondroitin szulfát és glükozamin (500 mg/kg), ásványianyagok,  rozmaring kivonat, TARTÓSÍTÓSZERMENTES, NEM TARTALMAZ BHA-t, BHT-t, HOZZÁADOTT ETOXIQUINT.

Ha megnézzük ezt a zacskót, látni fogjuk, hogy a csirke az első összetevő, 90%-os hústartalommal. Laikusként azt gondolhatja bárki, hogy ebben az étrendben a fehérje főként csirkéből áll – de ez sajnos nem így van. 

A csirke körülbelül 70 tömegszázaléka vízből áll. A feldolgozás után, természetesen nincs víztartalma a húsnak, miközben a táphoz hozzáadott egyéb összetevők többsége alapból száraz. Így valóban úgy tűnhet, mintha több csirke lenne benne, mint valójában.

Tételezzük fel, hogy amikor ezt elkészítik 1 kg-hoz, hozzáadnak 90% csirkét, 9% kukoricát és kukoricalisztet (alapból is emészthetetlen, ráadásul elég nagy allergén is), 1 % egyéb összetevőt.

Míg a csirke vizet tartalmaz, az összes többi összetevőt valószínűleg szárazon adják hozzá. A feldolgozása és szárítása után a csirke súlyának 70%-át elveszíti!

Tehát ha az összetevőkhöz 90%-a csirkét adnak hozzá, akkor a csirke mennyisége a szárítás után a végtermékben valójában csak 27% lesz, viszont a kukorica és kukoricaliszt (ami magas fehérjetartalmú ugyan) az 1 kg tápból nem 9%-ot fog kitenni.

Tehát ez nem csirkehús, hanem kukoricadara, amit 90%-os hústartalommal extra prémiumtápként reklámoznak.

Zárójelben, ha már ezt a táp címke példát hoztam „hozzáadott etoxiquint nem tartalmaz”, ez szuper hogy nincs hozzáadva, mert tilos, de ez nem jelenti azt, hogy bevizsgálják pl. a kukoricát, hogy tartalmaz-e..

2.  tipp

Ennek a tápnak a beltartalmi értékei az alábbiak:

Beltartalmi érték: Nyers fehérje 24%, nyers zsír 13%, nyers rost 2,8%, nyers hamu 6,9%, kálcium 1,05%, foszfor 0,95%, Omega 6 zsírsav 2%, Omega 3 zsírsav 0,3%, taurin 0,1%

Tehát ha ez az táp 24%-ban fehérje, gondolnánk, hogy a csirke adja, ha már úgyis 1 kg-ban 27 % fehérje van. Sajnos most is el kell, hogy keserítselek! Akkor honnan származik a fehérje, ha nem csirkéből? A kukoricalisztből!

1 kg csirkénk, ha csirkemellet nézünk (bár gondolhatod, hogy a legtöbb táp nem a legértékesebb húst tartalmazza),
24,7 % fehérjét tartalmaz. De az 1 kg tápunkban, ahogy az előbb kiszámoltuk, nincs 1 kg csirke csak a 27% (ami 270gramm). 

1 kg tápban 27% csirke- 270 gramm csirkét jelent, ennek a 270 grammnak 24,7 %-a a fehérje, tehát 67 grammra jön ki, így csupán 6% fehérje tartalmat jelent 1 kg-ban, de a tápunk 24 % fehérjét tartalmaz.. Ez a fennmaradó 18 % fehérje lenne a kukorica…

Mi a baj azzal, ha a növényeket fehérjeként használjuk?

Ahogy már az elején említettem, a kukorica több szempontból is problémás például, de ugyanígy igaz lehet a borsólisztre, rizsre és egyéb növényi forrásokra az alábbiak is:

A fehérje aminosavaknak nevezett kis építőelemekből áll, amik nagyon fontosak kutyáink egészsége szempontjából is. Az aminósavakról itt olvashatsz részletesen.

Számos esszenciális aminosav létezik. Ez azt jelenti, hogy a kutyák nem tudja előállítani őket, és feltétlenül étellel kell őket bevinnie a szervezetébe.

A növények és a gabonák hiányos forrásai azoknak az aminosavaknak, amelyekre a szükségesek. És előfordulhat, hogy nem olyan könnyen emészthetők és használhatók fel, mint az állati fehérjék.

Az állateledel-gyártók azonban természetesen nagyon szeretik a növényi alapú fehérjéket, mert sokkal olcsóbbak, mint az állati fehérjék. Ezért megpróbálják ezeket a rossz minőségű összetevőket felhasználni a táp fehérjetartalmának növelésére. Ez segít abban, hogy az eledel a lehető legolcsóbban megfeleljen a minimális követelményeknek.

Nagyon sok kukoricaliszt van az előző példának felhozott tápban, azért, hogy olcsó és egészségtelen (de törvényes) módon növeljék a fehérjét.

Ez leggyakrabban a magasabb árú gabonamentes extra hiper-szuper prémium tápoknál tapasztalható.

3.     Tipp

Egy könnyű trükk, ha nem akarod részletesen kiszámolni a tényleges hús vagy fehérjetartalmát a tápnak:

Ha az alábbiakat látod a címkén a vitaminok, adalékanyagok stb felsorolásnál: lizin, metionin, cisztin, tirozin, L-karnitin, gyanús lehet a dolog.

Tudod mik ezek? Ezek aminosavak. Összesen 22 aminosav van. Mindezek az aminosavak fontosak a kutyák életéhez és fejlődéséhez, de 10 aminosavat nélkülözhetetlennek (esszenciálisnak) tartanak a kutyák számára.

A tíz esszenciális aminosav a kutyák és macskák számára: arginin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin.

Összességében a húsok biztosítják a legtöbb esszenciális aminosavat, míg a növényi fehérjék hiányosak, és hiányzik néhány esszenciális aminosav.

Az egyik nagyon népszerű eledelből öt hiányzik abból a tíz esszenciális aminosavból, amelyre szükség lenne.  Ám ahelyett, hogy jó minőségű húsfehérjét adtak volna az ételhez, hozzáadott aminosavakkal pótolták.

De ezek a hozzáadott aminosavak csak kis vegyszerek – nem élelmiszerek! És határozottan kijelenthető, hogy egyetlen kutya sem tud egészségesen táplálkozni alacsony minőségű fehérjékkel és mesterséges aminosavakkal.

Ha ez az étel jó minőségű húst tartalmazna, és ha lenne belőle benne elég, akkor nem kellene hozzáadni azokat az aminosavakat.

A tápok elemzése ennél természetesen jóval összetettebb dolog, de jó kiindulási alapot adhat ez a 3 dolog, ha megnézed a címkén! Ha segítséget szeretnél akkor a táp elemzés vagy táp választó szolgáltatás keretében tudod megtenni.